2010. október 30., szombat

Forster, E. M.: Szoba kilátással

A történet előkelő hősnője, az angol Lucy jóhírére ügyelő unokanővére kíséretében Itáliába utazik, hogy felfedezze az ottani nevezetességeket. Miközben Firenzével ismerkednek, angol turistákkal találkoznak, köztük egy különös, idős férfival és fiával. Az utóbbi - George - egy kirándulás óvatlan pillanatában megcsókolja a lányt, ám románcuk nem folytatódhat, Lucy gardedámja elviszi a lányt Rómába. Hamarosan hazatérnek Angliába, ahol Lucy eljegyzi magát a sznob Cecillel, ám váratlanul ismét megjelenik George, és ráébreszti a lányt igazi érzéseire, és arra, hogy nem mehet feleségül egy olyan emberhez, aki mellett nem lehet önmaga. Így végül Lucy hosszas - a társadalmi konvenciók és saját érzései közötti vívódását követően rátalál a boldogságra. A finoman kidolgozott jelenetekkel és nagyszerűen ábrázolt jellemekkel felépített történet - kellemes kikapcsolódást ígér mai, rohanó világunkban.


1 megjegyzés:

  1. Mindig is szerettem az I. világháború előtti,boldog békeidőket mint történelmi kort,és természetesen az ekkor játszódó történeteket is.A Szoba kilátással is elnyerte a tetszésemet,sőt. Miss Bartlett,az idősödő hajadon unokanővér finoman elejtett mondatok által vált számomra egyre idegesítőbbé,a társadalmi béklyók foglyaként vergődő Lucy-t pedig sajnáltam.Néhol a könyv komikus volt,pl.mikor Lucy anyja, és öccse,Freddy is látványosan nem kedvelik a vőlegényt,Cecilt,s mikor szakításra kerül a sor a fiatalok között,ugyanilyan látványosan örülnek neki.Az első perctől szurkoltam George és Lucy szeremlének beteljesüléséért. A történet függeléke, a Kilátás,szoba nélkül annyira nem tetszett, mert így láthattuk,hogy a boldog egymásra találás nem teljesen egyenlő az örökké tartó boldogsággal.De talán pont ettől a résztől lett igazán életszerű a történet.
    Egyszóval,nekem nagyon tetszett ez a regény.

    VálaszTörlés