2010. október 27., szerda

Walls, Jeanette: Az üvegpalota

Az üvegpalota főhősét, Jeannette Wallst idealista és makacsul bohém szülőkkel áldotta-verte meg a sors. A négygyerekes család sokáig nomád életet él: az USA dél-nyugati részének szedett-vedett telepein húzza meg magát ideig-óráig. Rex, a karizmatikus, tehetséges apa alkalmi munkákat vállal, és - amikor éppen józan - fizikára, földrajzra és legfőképp a félelem nélküli életigenlésre tanítja gyerekeit. Rose Mary otthon marad, de nem azért, hogy a gyerekekkel törődjön, hanem hogy festegessen és írogasson. Szenvedélyeinek rabja, aki drága idejét nem fecsérli néhány perc alatt elfogyasztható ételek elkészítésére, ha e helyett örökbecsű képeket is alkothat. Amikor a család végképp kifogy a pénzből, és a szülők beleunnak a vándorló élet romantikájába is, abba az Isten háta mögötti bányászvárosba térnek vissza, ahonnan Rex Walls annak idején minden erejével szabadulni akart. Persze itt is iszik, és a sarki fűszeres pénzével együtt napokra eltűnik. A családi gondok csak szaporodnak, a cserbenhagyott gyerekek egymást segítve-védve nőnek fel, és végül megtalálják a módját annak is, hogy elmenjenek otthonról.



2 megjegyzés:

  1. Talán a legfurcsább könyv, amit mostanában olvastam. Habár a valóságon alapszik, nekem folyton az járt az olvasása közben a fejemben, hogy "ez nem lehet igaz, ilyen egyszerűen nincs". Habár élvezetes, kalandos olvasmány, ez a kételkedés végig megmaradt bennem, és éppen ezért nem tudtam kellően átélni a főhős életének súlyát, az események tragikumát, nem tudtam egészen megszánni a hősöket, a bugyuta szülőket a rendellenes nevelési taktikájukkal, de a gyerekek sorsán sem csüggedtem. Végig úgy gondoltam, hogy az író egy kitalált világot vázol fel, talán épp egy kisgyerek álmait, amiken keresztülszüremlik a világ, de semmiképp sem éreztem igazinak. Nem rossz olvasmány, tulajdonképp egészen különleges a maga módján a folyton úton lévő családdal, a fura anyával, a problémás apával, a sok-sok kalanddal. Valójában azoknak ajánlanám, akik valami újra vágynak, esetleg már végképp nem tudják, mivel üssék el az idejüket. Nem rossz, de ha egy ötös skálán akarnám értékelni, 3-ast kapna.

    VálaszTörlés
  2. Az előbbi hozzászólást én, puppetmaster írtam, de valami oknál fogva, rossz nevet adtam meg. Jelezném a hibát.

    VálaszTörlés